érintés

Hungarian

Etymology

érint + -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrinteːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: érin‧tés

Noun

érintés (plural érintések)

  1. touch (an act of touching)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érintés érintések
accusative érintést érintéseket
dative érintésnek érintéseknek
instrumental érintéssel érintésekkel
causal-final érintésért érintésekért
translative érintéssé érintésekké
terminative érintésig érintésekig
essive-formal érintésként érintésekként
essive-modal
inessive érintésben érintésekben
superessive érintésen érintéseken
adessive érintésnél érintéseknél
illative érintésbe érintésekbe
sublative érintésre érintésekre
allative érintéshez érintésekhez
elative érintésből érintésekből
delative érintésről érintésekről
ablative érintéstől érintésektől
Possessive forms of érintés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. érintésem érintéseim
2nd person sing. érintésed érintéseid
3rd person sing. érintése érintései
1st person plural érintésünk érintéseink
2nd person plural érintésetek érintéseitek
3rd person plural érintésük érintéseik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.