bűvös
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Turkic language + -ös (adjective-forming suffix). Compare Turkish büyü (“magic, spell”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbyːvøʃ]
Audio (file) - Hyphenation: bű‧vös
Declension
Inflection of bűvös | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bűvös | bűvösek |
accusative | bűvöst bűvöset |
bűvöseket |
dative | bűvösnek | bűvöseknek |
instrumental | bűvössel | bűvösekkel |
causal-final | bűvösért | bűvösekért |
translative | bűvössé | bűvösekké |
terminative | bűvösig | bűvösekig |
essive-formal | bűvösként | bűvösekként |
essive-modal | — | — |
inessive | bűvösben | bűvösekben |
superessive | bűvösön | bűvöseken |
adessive | bűvösnél | bűvöseknél |
illative | bűvösbe | bűvösekbe |
sublative | bűvösre | bűvösekre |
allative | bűvöshöz | bűvösekhez |
elative | bűvösből | bűvösekből |
delative | bűvösről | bűvösekről |
ablative | bűvöstől | bűvösektől |
Related terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Further reading
- bűvös in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- bűvös in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.