ejt

See also: éjt

Hungarian

Etymology

From the es- stem of esik (“to fall”) +‎ -t (causative suffix). [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛjt]
  • Audio(file)

Verb

ejt

  1. (transitive) to drop
  2. (transitive) to catch (while hunting)
  3. (transitive) to pronounce

Conjugation
conjugation of ejt
Infinitive ejteni
Past participle ejtett
Present participle ejtő
Future participle ejtendő
Adverbial participle ejtve
Potential ejthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ejtek ejtesz ejt ejtünk ejtetek ejtenek
Definite ejtem
én téged/titeket
ejtelek		 ejted ejti ejtjük ejtitek ejtik
Past Indefinite ejtettem ejtettél ejtett ejtettünk ejtettetek ejtettek
Definite ejtettem
én téged/titeket
ejtettelek		 ejtetted ejtette ejtettük ejtettétek ejtették
Conditional mood Present Indefinite ejtenék ejtenél ejtene ejtenénk ejtenétek ejtenének
Definite ejteném
én téged/titeket
ejtenélek		 ejtenéd ejtené ejtenénk ejtenétek ejtenék
Subjunctive mood Present Indefinite ejtsek ejts
or
ejtsél		 ejtsen ejtsünk ejtsetek ejtsenek
Definite ejtsem
én téged/titeket
ejtselek		 ejtsd
or
ejtsed		 ejtse ejtsük ejtsétek ejtsék
Conjugated infinitive ejtenem ejtened ejtenie ejtenünk ejtenetek ejteniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átejt
  • beejt
  • elejt
  • kiejt
  • leejt
  • megejt
  • ráejt
  • visszaejt

(Expressions):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.