engedetlen

Hungarian

Etymology

enged +‎ -etlen

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛn]
  • Hyphenation: en‧ge‧det‧len

Adjective

engedetlen (comparative engedetlenebb, superlative legengedetlenebb)

  1. disobedient, insubordinate, rebellious
    Synonym: szófogadatlan
    Antonym: szófogadó

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative engedetlen engedetlenek
accusative engedetlent engedetleneket
dative engedetlennek engedetleneknek
instrumental engedetlennel engedetlenekkel
causal-final engedetlenért engedetlenekért
translative engedetlenné engedetlenekké
terminative engedetlenig engedetlenekig
essive-formal engedetlenként engedetlenekként
essive-modal engedetlenül —
inessive engedetlenben engedetlenekben
superessive engedetlenen engedetleneken
adessive engedetlennél engedetleneknél
illative engedetlenbe engedetlenekbe
sublative engedetlenre engedetlenekre
allative engedetlenhez engedetlenekhez
elative engedetlenből engedetlenekből
delative engedetlenről engedetlenekről
ablative engedetlentől engedetlenektől

Derived terms

Further reading
  • engedetlen in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.