hiszékeny
Hungarian
Etymology
hisz (“to believe”) + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency), created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhiseːkɛɲ]
- Hyphenation: hi‧szé‧keny
Adjective
hiszékeny (comparative hiszékenyebb, superlative leghiszékenyebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hiszékeny | hiszékenyek |
accusative | hiszékenyet | hiszékenyeket |
dative | hiszékenynek | hiszékenyeknek |
instrumental | hiszékennyel | hiszékenyekkel |
causal-final | hiszékenyért | hiszékenyekért |
translative | hiszékennyé | hiszékenyekké |
terminative | hiszékenyig | hiszékenyekig |
essive-formal | hiszékenyként | hiszékenyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | hiszékenyben | hiszékenyekben |
superessive | hiszékenyen | hiszékenyeken |
adessive | hiszékenynél | hiszékenyeknél |
illative | hiszékenybe | hiszékenyekbe |
sublative | hiszékenyre | hiszékenyekre |
allative | hiszékenyhez | hiszékenyekhez |
elative | hiszékenyből | hiszékenyekből |
delative | hiszékenyről | hiszékenyekről |
ablative | hiszékenytől | hiszékenyektől |
Derived terms
- hiszékenyen
- hiszékenység
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.