komoly

Hungarian

Etymology

From the adjective komor.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkomoj]
  • (file)
  • Hyphenation: ko‧moly

Adjective

komoly (comparative komolyabb, superlative legkomolyabb)

  1. serious, grave
  2. stern, solemn (face)
  3. sincere
  4. earnest
  5. severe

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative komoly komolyak
accusative komolyat komolyakat
dative komolynak komolyaknak
instrumental komollyal komolyakkal
causal-final komolyért komolyakért
translative komollyá komolyakká
terminative komolyig komolyakig
essive-formal komolyként komolyakként
essive-modal
inessive komolyban komolyakban
superessive komolyon komolyakon
adessive komolynál komolyaknál
illative komolyba komolyakba
sublative komolyra komolyakra
allative komolyhoz komolyakhoz
elative komolyból komolyakból
delative komolyról komolyakról
ablative komolytól komolyaktól

Derived terms

(Compound words):

(Expressions):

  • komolyan vesz
  • komolyra fordul

See also

  • Appendix:Hungarian words with ly

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.