konspiráció
Hungarian
Etymology
Borrowed from Latin cōnspīrātiō (“agreement, union, unanimity”)[1], from cōnspīrō (“to agree, plot”). With -áció ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkonʃpiraːt͡siʲoː]
- Hyphenation: kons‧pi‧rá‧ció
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | konspiráció | konspirációk |
accusative | konspirációt | konspirációkat |
dative | konspirációnak | konspirációknak |
instrumental | konspirációval | konspirációkkal |
causal-final | konspirációért | konspirációkért |
translative | konspirációvá | konspirációkká |
terminative | konspirációig | konspirációkig |
essive-formal | konspirációként | konspirációkként |
essive-modal | — | — |
inessive | konspirációban | konspirációkban |
superessive | konspiráción | konspirációkon |
adessive | konspirációnál | konspirációknál |
illative | konspirációba | konspirációkba |
sublative | konspirációra | konspirációkra |
allative | konspirációhoz | konspirációkhoz |
elative | konspirációból | konspirációkból |
delative | konspirációról | konspirációkról |
ablative | konspirációtól | konspirációktól |
Possessive forms of konspiráció | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | konspirációm | konspirációim |
2nd person sing. | konspirációd | konspirációid |
3rd person sing. | konspirációja | konspirációi |
1st person plural | konspirációnk | konspirációink |
2nd person plural | konspirációtok | konspirációitok |
3rd person plural | konspirációjuk | konspirációik |
Synonyms
Derived terms
- konspirációs
Related terms
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.