kotkodácsol
Hungarian
Etymology
An onomatopoeia + -ol (frequentative verb-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkotkodaːt͡ʃol]
- Hyphenation: kot‧ko‧dá‧csol
Verb
kotkodácsol
- (intransitive) to cluck (of a hen, to make its characteristic sound, especially when brooding, or calling her chicks)
Conjugation
conjugation of kotkodácsol
Infinitive | kotkodácsolni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | kotkodácsolt | |||||||
Present participle | kotkodácsoló | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | kotkodácsolva | |||||||
Potential | kotkodácsolhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | kotkodácsolok | kotkodácsolsz | kotkodácsol | kotkodácsolunk | kotkodácsoltok | kotkodácsolnak |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | kotkodácsoltam | kotkodácsoltál | kotkodácsolt | kotkodácsoltunk | kotkodácsoltatok | kotkodácsoltak | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | kotkodácsolnék | kotkodácsolnál | kotkodácsolna | kotkodácsolnánk | kotkodácsolnátok | kotkodácsolnának |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | kotkodácsoljak | kotkodácsolj or kotkodácsoljál |
kotkodácsoljon | kotkodácsoljunk | kotkodácsoljatok | kotkodácsoljanak |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | kotkodácsolnom | kotkodácsolnod | kotkodácsolnia | kotkodácsolnunk | kotkodácsolnotok | kotkodácsolniuk |
Derived terms
- kotkodácsolás
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.