megmond

Hungarian

Etymology

meg- +‎ mond

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡmond]
  • Hyphenation: meg‧mond

Verb

megmond

  1. (transitive) to tell, to say something (to someone -nak/-nek)
    Ezt nehéz megmondani. ― It's hard to tell.
    Mondd meg nekik az igazat. ― Tell them the truth.
  2. (transitive, childish) to tell on (a person), to tattle
    Megmondalak anyukámnak! ― I will tell on you to my mum!

Conjugation
conjugation of megmond
Infinitive megmondani
Past participle megmondott
Present participle megmondó
Future participle megmondandó
Adverbial participle megmondva
Potential megmondhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite megmondok megmondasz megmond megmondunk megmondotok
or
megmondtok		 megmondanak
Definite megmondom
én téged/titeket
megmondalak		 megmondod megmondja megmondjuk megmondjátok megmondják
Past Indefinite megmondtam megmondtál megmondott megmondtunk megmondtatok megmondtak
Definite megmondtam
én téged/titeket
megmondtalak		 megmondtad megmondta megmondtuk megmondtátok megmondták
Conditional mood Present Indefinite megmondanék megmondanál megmondana megmondanánk megmondanátok megmondanának
Definite megmondanám
én téged/titeket
megmondanálak		 megmondanád megmondaná megmondanánk megmondanátok megmondanák
Subjunctive mood Present Indefinite megmondjak megmondj
or
megmondjál		 megmondjon megmondjunk megmondjatok megmondjanak
Definite megmondjam
én téged/titeket
megmondjalak		 megmondd
or
megmondjad		 megmondja megmondjuk megmondjátok megmondják
Conjugated infinitive megmondanom megmondanod megmondania megmondanunk megmondanotok megmondaniuk

Synonyms
  • (to tell on): árulkodik (of children), beárul, beköp

Derived terms
  • megmondás
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.