nyer
See also: n'yer
Danish
Hungarian
Etymology
From Proto-Ugric *ńärɜ (“to tear, pull, draw”).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲɛr]
Audio (file)
Conjugation
conjugation of nyer
Infinitive | nyerni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | nyert | |||||||
Present participle | nyerő | |||||||
Future participle | nyerendő | |||||||
Adverbial participle | nyerve | |||||||
Potential | nyerhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | nyerek | nyersz | nyer | nyerünk | nyertek | nyernek |
Definite | nyerem én téged/titeket nyerlek |
nyered | nyeri | nyerjük | nyeritek | nyerik | ||
Past | Indefinite | nyertem | nyertél | nyert | nyertünk | nyertetek | nyertek | |
Definite | nyertem én téged/titeket nyertelek |
nyerted | nyerte | nyertük | nyertétek | nyerték | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | nyernék | nyernél | nyerne | nyernénk | nyernétek | nyernének |
Definite | nyerném én téged/titeket nyernélek |
nyernéd | nyerné | nyernénk | nyernétek | nyernék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | nyerjek | nyerj or nyerjél |
nyerjen | nyerjünk | nyerjetek | nyerjenek |
Definite | nyerjem én téged/titeket nyerjelek |
nyerd or nyerjed |
nyerje | nyerjük | nyerjétek | nyerjék | ||
Conjugated infinitive | nyernem | nyerned | nyernie | nyernünk | nyernetek | nyerniük |
Derived terms
(With verbal prefixes):
(Expressions):
References
- Entry #1818 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.