nyers
Danish
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲɛrʃ]
- Hyphenation: nyers
Adjective
nyers (comparative nyersebb, superlative legnyersebb)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nyers | nyersek |
accusative | nyerset | nyerseket |
dative | nyersnek | nyerseknek |
instrumental | nyerssel | nyersekkel |
causal-final | nyersért | nyersekért |
translative | nyerssé | nyersekké |
terminative | nyersig | nyersekig |
essive-formal | nyersként | nyersekként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyersben | nyersekben |
superessive | nyersen | nyerseken |
adessive | nyersnél | nyerseknél |
illative | nyersbe | nyersekbe |
sublative | nyersre | nyersekre |
allative | nyershez | nyersekhez |
elative | nyersből | nyersekből |
delative | nyersről | nyersekről |
ablative | nyerstől | nyersektől |
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.