rendelkezéseim

Hungarian

Etymology

rendelkezés + -eim (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈrɛndɛlkɛzeːʃɛʲim]
  • Hyphenation: ren‧del‧ke‧zé‧se‧im

Noun

rendelkezéseim

  1. first-person singular (multiple possessions) possessive of rendelkezés

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rendelkezéseim
accusative rendelkezéseimet
dative rendelkezéseimnek
instrumental rendelkezéseimmel
causal-final rendelkezéseimért
translative rendelkezéseimmé
terminative rendelkezéseimig
essive-formal rendelkezéseimként
essive-modal rendelkezéseimül
inessive rendelkezéseimben
superessive rendelkezéseimen
adessive rendelkezéseimnél
illative rendelkezéseimbe
sublative rendelkezéseimre
allative rendelkezéseimhez
elative rendelkezéseimből
delative rendelkezéseimről
ablative rendelkezéseimtől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.