sír

See also: SIR, Sir, sir, sır, sîr, șir, and şîr

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃiːr]
  • (file)

Etymology 1

Probably from Proto-Finno-Ugric *čiγɜ-rɜ (grave).[1]

Noun

sír (plural sírok)

  1. grave, tomb, burial place
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sír sírok
accusative sírt sírokat
dative sírnak síroknak
instrumental sírral sírokkal
causal-final sírért sírokért
translative sírrá sírokká
terminative sírig sírokig
essive-formal sírként sírokként
essive-modal
inessive sírban sírokban
superessive síron sírokon
adessive sírnál síroknál
illative sírba sírokba
sublative sírra sírokra
allative sírhoz sírokhoz
elative sírból sírokból
delative sírról sírokról
ablative sírtól síroktól
Possessive forms of sír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sírom sírjaim
2nd person sing. sírod sírjaid
3rd person sing. sírja sírjai
1st person plural sírunk sírjaink
2nd person plural sírotok sírjaitok
3rd person plural sírjuk sírjaik
Derived terms

(Compound words):

(Expressions):

Etymology 2

An onomatopoeia.[2]

Verb

sír

  1. (intransitive) to cry
    örömkönnyeket sírto cry tears of joy
    • 1935, Sándor Weöres, “Valse triste”, in A kő és az ember, Budapest: Nyugat:
      A fákon piros láz van. / Lányok sírnak a házban. / Hol a szádról a festék? / kékre csípik az esték.
      (please add an English translation of this quote)
Conjugation

Derived terms

  • siralom
  • sirám
  • siránkozik
  • sírás
  • sirat
  • sírdogál
With verbal prefixes
  • átsír
  • belesír
  • elsír
  • felsír
  • kisír
  • lesír
  • telesír
  • végigsír
  • visszasír

References

  1. Entry #110 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Old Irish

Etymology

From Proto-Celtic *sīros (long) (compare Welsh hir, Breton hir, and Cornish hyr).

Pronunciation

  • IPA(key): /sʲiːr/

Adjective

sír (comparative síriu, superlative sírem)

  1. long
  2. lasting

Synonyms

Descendants

Mutation

Old Irish mutation
RadicalLenitionNasalization
sír ṡír unchanged
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every
possible mutated form of every word actually occurs.

References

  • sír” in Dictionary of the Irish Language, Royal Irish Academy, 1913–76.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.