segédige

Hungarian

Etymology

segéd (auxiliary) + ige (verb)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃɛɡeːdiɡɛ]
  • Hyphenation: se‧géd‧ige

Noun

segédige (plural segédigék)

  1. (grammar) auxiliary verb

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative segédige segédigék
accusative segédigét segédigéket
dative segédigének segédigéknek
instrumental segédigével segédigékkel
causal-final segédigéért segédigékért
translative segédigévé segédigékké
terminative segédigéig segédigékig
essive-formal segédigeként segédigékként
essive-modal
inessive segédigében segédigékben
superessive segédigén segédigéken
adessive segédigénél segédigéknél
illative segédigébe segédigékbe
sublative segédigére segédigékre
allative segédigéhez segédigékhez
elative segédigéből segédigékből
delative segédigéről segédigékről
ablative segédigétől segédigéktől
Possessive forms of segédige
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. segédigém segédigéim
2nd person sing. segédigéd segédigéid
3rd person sing. segédigéje segédigéi
1st person plural segédigénk segédigéink
2nd person plural segédigétek segédigéitek
3rd person plural segédigéjük segédigéik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.