számnév

Hungarian

Etymology

szám (number) + név (name)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːmneːv]
  • Hyphenation: szám‧név

Noun

számnév (plural számnevek)

  1. (grammar) numeral
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative számnév számnevek
accusative számnevet számneveket
dative számnévnek számneveknek
instrumental számnévvel számnevekkel
causal-final számnévért számnevekért
translative számnévvé számnevekké
terminative számnévig számnevekig
essive-formal számnévként számnevekként
essive-modal
inessive számnévben számnevekben
superessive számnéven számneveken
adessive számnévnél számneveknél
illative számnévbe számnevekbe
sublative számnévre számnevekre
allative számnévhez számnevekhez
elative számnévből számnevekből
delative számnévről számnevekről
ablative számnévtől számnevektől
Possessive forms of számnév
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. számnevem számneveim
2nd person sing. számneved számneveid
3rd person sing. számneve számnevei
1st person plural számnevünk számneveink
2nd person plural számnevetek számneveitek
3rd person plural számnevük számneveik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.