szóló

See also: szőlő

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoːloː]
  • (file)
  • Hyphenation: szó‧ló

Etymology 1

From Italian solo.

Adjective

szóló (not comparable)

  1. solo

Noun

szóló (plural szólók)

  1. solo (a piece of music for one performer)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szóló szólók
accusative szólót szólókat
dative szólónak szólóknak
instrumental szólóval szólókkal
causal-final szólóért szólókért
translative szólóvá szólókká
terminative szólóig szólókig
essive-formal szólóként szólókként
essive-modal
inessive szólóban szólókban
superessive szólón szólókon
adessive szólónál szólóknál
illative szólóba szólókba
sublative szólóra szólókra
allative szólóhoz szólókhoz
elative szólóból szólókból
delative szólóról szólókról
ablative szólótól szólóktól
Possessive forms of szóló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szólóm szólóim
2nd person sing. szólód szólóid
3rd person sing. szólója szólói
1st person plural szólónk szólóink
2nd person plural szólótok szólóitok
3rd person plural szólójuk szólóik

Etymology 2

szól +

Verb

szóló

  1. present participle of szól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.