szórvány
Hungarian
Etymology
From szór (“to scatter”) + -vány (“noun-forming suffix”). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːrvaːɲ]
- Hyphenation: szór‧vány
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szórvány | szórványok |
accusative | szórványt | szórványokat |
dative | szórványnak | szórványoknak |
instrumental | szórvánnyal | szórványokkal |
causal-final | szórványért | szórványokért |
translative | szórvánnyá | szórványokká |
terminative | szórványig | szórványokig |
essive-formal | szórványként | szórványokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szórványban | szórványokban |
superessive | szórványon | szórványokon |
adessive | szórványnál | szórványoknál |
illative | szórványba | szórványokba |
sublative | szórványra | szórványokra |
allative | szórványhoz | szórványokhoz |
elative | szórványból | szórványokból |
delative | szórványról | szórványokról |
ablative | szórványtól | szórványoktól |
Possessive forms of szórvány | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szórványom | szórványaim |
2nd person sing. | szórványod | szórványaid |
3rd person sing. | szórványa | szórványai |
1st person plural | szórványunk | szórványaink |
2nd person plural | szórványotok | szórványaitok |
3rd person plural | szórványuk | szórványaik |
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.