szörnyethal

Hungarian

Etymology

szörnyet (“monstrosity (in accusative case)”) +‎ hal (“to die”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsørɲɛthɒl]
  • Hyphenation: ször‧nyet‧hal

Verb

szörnyethal

  1. (intransitive) to drop dead (to die suddenly on the spot in a shocking way)

Conjugation
conjugation of szörnyethal
Infinitive szörnyethalni
Past participle szörnyethalt
Present participle szörnyethaló
Future participle -
Adverbial participle szörnyethalva
Potential szörnyethalhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szörnyethalok szörnyethalsz szörnyethal szörnyethalunk szörnyethaltok szörnyethalnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite szörnyethaltam szörnyethaltál szörnyethalt szörnyethaltunk szörnyethaltatok szörnyethaltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite szörnyethalnék szörnyethalnál szörnyethalna szörnyethalnánk szörnyethalnátok szörnyethalnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite szörnyethaljak szörnyethalj
or
szörnyethaljál		 szörnyethaljon szörnyethaljunk szörnyethaljatok szörnyethaljanak
Definite -
Conjugated infinitive szörnyethalnom szörnyethalnod szörnyethalnia szörnyethalnunk szörnyethalnotok szörnyethalniuk
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.