szövevény
Hungarian
Etymology
From the szöv- stem of sző (“to weave”) + -evény.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsøvɛveːɲ]
- Hyphenation: szö‧ve‧vény
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szövevény | szövevények |
| accusative | szövevényt | szövevényeket |
| dative | szövevénynek | szövevényeknek |
| instrumental | szövevénnyel | szövevényekkel |
| causal-final | szövevényért | szövevényekért |
| translative | szövevénnyé | szövevényekké |
| terminative | szövevényig | szövevényekig |
| essive-formal | szövevényként | szövevényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szövevényben | szövevényekben |
| superessive | szövevényen | szövevényeken |
| adessive | szövevénynél | szövevényeknél |
| illative | szövevénybe | szövevényekbe |
| sublative | szövevényre | szövevényekre |
| allative | szövevényhez | szövevényekhez |
| elative | szövevényből | szövevényekből |
| delative | szövevényről | szövevényekről |
| ablative | szövevénytől | szövevényektől |
| Possessive forms of szövevény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szövevényem | szövevényeim |
| 2nd person sing. | szövevényed | szövevényeid |
| 3rd person sing. | szövevénye | szövevényei |
| 1st person plural | szövevényünk | szövevényeink |
| 2nd person plural | szövevényetek | szövevényeitek |
| 3rd person plural | szövevényük | szövevényeik |
Derived terms
- szövevényes
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.