sző
See also: szó
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsøː]
Audio (file)
Etymology 1
From Proto-Finno-Ugric *śäŋe (“hair, plait of hair; braid; to braid”).[1] Cognates include Mansi сагуӈкве (saγuŋkwe, saγ-, “to weave”).
Conjugation
conjugation of sző
Infinitive | szőni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | szőtt | |||||||
Present participle | szövő | |||||||
Future participle | szövendő | |||||||
Adverbial participle | szőve | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | szövök | szősz | sző | szövünk | szőttök | szőnek |
Definite | szövöm én téged/titeket szőlek |
szövöd | szövi | szőjük | szövitek | szövik | ||
Past | Indefinite | szőttem | szőttél | szőtt | szőttünk | szőttetek | szőttek | |
Definite | szőttem én téged/titeket szőttelek |
szőtted | szőtte | szőttük | szőttétek | szőtték | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | szőnék | szőnél | szőne | szőnénk | szőnétek | szőnének |
Definite | szőném én téged/titeket szőnélek |
szőnéd | szőné | szőnénk | szőnétek | szőnék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | szőjek | szőj or szőjél |
szőjön | szőjünk | szőjetek | szőjenek |
Definite | szőjem én téged/titeket szőjelek |
sződd or szőjed |
szője | szőjük | szőjétek | szőjék | ||
Conjugated infinitive | szőnöm | szőnöd | szőnie | szőnünk | szőnötök | szőniük |
Etymology 2
Probably from Proto-Ugric *säŋɜ (“light, clear”).[2]
Derived terms
References
- Entry #950 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- Entry #1846 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.