szakad

Hungarian

Etymology

From szak (“part, piece”) +‎ -ad (“reflexive verb-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒkɒd]
  • Hyphenation: sza‧kad

Verb

szakad

  1. (intransitive) to tear (clothing)
  2. (intransitive) to pour (rain)

Conjugation
conjugation of szakad
Infinitive szakadni
Past participle szakadt
Present participle szakadó
Future participle -
Adverbial participle szakadva
Potential szakadhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szakadok szakadsz szakad szakadunk szakadtok szakadnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite szakadtam szakadtál szakadt szakadtunk szakadtatok szakadtak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite szakadnék szakadnál szakadna szakadnánk szakadnátok szakadnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite szakadjak szakadj
or
szakadjál		 szakadjon szakadjunk szakadjatok szakadjanak
Definite -
Conjugated infinitive szakadnom szakadnod szakadnia szakadnunk szakadnotok szakadniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átszakad
  • beszakad
  • elszakad
  • félbeszakad
  • kettészakad
  • kiszakad
  • leszakad
  • megszakad
  • rászakad
  • szétszakad

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.