szundikál

Hungarian

Etymology

From the same unattested stem (probably an onomatopoeia) as szundít +‎ -kál (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsundikaːl]
  • Hyphenation: szun‧di‧kál

Verb

szundikál

  1. (intransitive, colloquial) to doze, slumber, nap, snooze (to sleep lightly or briefly)
    Synonyms: szundít, szunyókál

Conjugation
conjugation of szundikál
Infinitive szundikálni
Past participle szundikált
Present participle szundikáló
Future participle -
Adverbial participle szundikálva
Potential szundikálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szundikálok szundikálsz szundikál szundikálunk szundikáltok szundikálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite szundikáltam szundikáltál szundikált szundikáltunk szundikáltatok szundikáltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite szundikálnék szundikálnál szundikálna szundikálnánk szundikálnátok szundikálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite szundikáljak szundikálj
or
szundikáljál		 szundikáljon szundikáljunk szundikáljatok szundikáljanak
Definite -
Conjugated infinitive szundikálnom szundikálnod szundikálnia szundikálnunk szundikálnotok szundikálniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átszundikál
  • elszundikál
  • végigszundikál

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.