tisztel
Hungarian
Etymology
Of debated origin:[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtistɛl]
- Hyphenation: tisz‧tel
Conjugation
conjugation of tisztel
Infinitive | tisztelni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | tisztelt | |||||||
Present participle | tisztelő | |||||||
Future participle | tisztelendő | |||||||
Adverbial participle | tisztelve | |||||||
Potential | tisztelhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | tisztelek | tisztelsz | tisztel | tisztelünk | tiszteltek | tisztelnek |
Definite | tisztelem én téged/titeket tisztellek |
tiszteled | tiszteli | tiszteljük | tisztelitek | tisztelik | ||
Past | Indefinite | tiszteltem | tiszteltél | tisztelt | tiszteltünk | tiszteltetek | tiszteltek | |
Definite | tiszteltem én téged/titeket tiszteltelek |
tisztelted | tisztelte | tiszteltük | tiszteltétek | tisztelték | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | tisztelnék | tisztelnél | tisztelne | tisztelnénk | tisztelnétek | tisztelnének |
Definite | tisztelném én téged/titeket tisztelnélek |
tisztelnéd | tisztelné | tisztelnénk | tisztelnétek | tisztelnék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | tiszteljek | tisztelj or tiszteljél |
tiszteljen | tiszteljünk | tiszteljetek | tiszteljenek |
Definite | tiszteljem én téged/titeket tiszteljelek |
tiszteld or tiszteljed |
tisztelje | tiszteljük | tiszteljétek | tiszteljék | ||
Conjugated infinitive | tisztelnem | tisztelned | tisztelnie | tisztelnünk | tisztelnetek | tisztelniük |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.