végbizonyítvány
Hungarian
Etymology
vég (“end”) + bizonyítvány (“certificate”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːɡbizoɲiːtvaːɲ]
- Hyphenation: vég‧bi‧zo‧nyít‧vány
Noun
végbizonyítvány (plural végbizonyítványok)
- diploma, leaving certificate, certificate of completion
- Synonym: abszolutórium
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végbizonyítvány | végbizonyítványok |
accusative | végbizonyítványt | végbizonyítványokat |
dative | végbizonyítványnak | végbizonyítványoknak |
instrumental | végbizonyítvánnyal | végbizonyítványokkal |
causal-final | végbizonyítványért | végbizonyítványokért |
translative | végbizonyítvánnyá | végbizonyítványokká |
terminative | végbizonyítványig | végbizonyítványokig |
essive-formal | végbizonyítványként | végbizonyítványokként |
essive-modal | végbizonyítványul | — |
inessive | végbizonyítványban | végbizonyítványokban |
superessive | végbizonyítványon | végbizonyítványokon |
adessive | végbizonyítványnál | végbizonyítványoknál |
illative | végbizonyítványba | végbizonyítványokba |
sublative | végbizonyítványra | végbizonyítványokra |
allative | végbizonyítványhoz | végbizonyítványokhoz |
elative | végbizonyítványból | végbizonyítványokból |
delative | végbizonyítványról | végbizonyítványokról |
ablative | végbizonyítványtól | végbizonyítványoktól |
Possessive forms of végbizonyítvány | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | végbizonyítványom | végbizonyítványaim |
2nd person sing. | végbizonyítványod | végbizonyítványaid |
3rd person sing. | végbizonyítványa | végbizonyítványai |
1st person plural | végbizonyítványunk | végbizonyítványaink |
2nd person plural | végbizonyítványotok | végbizonyítványaitok |
3rd person plural | végbizonyítványuk | végbizonyítványaik |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.