vélelem

Hungarian

Etymology

vél + -elem

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːlɛlɛm]
  • Hyphenation: vé‧le‧lem

Noun

vélelem (plural vélelmek)

  1. assumption, surmise, presumption

Usage notes

Not to be confused with védelem (defense).

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vélelem vélelmek
accusative vélelmet vélelmeket
dative vélelemnek vélelmeknek
instrumental vélelemmel vélelmekkel
causal-final vélelemért vélelmekért
translative vélelemmé vélelmekké
terminative vélelemig vélelmekig
essive-formal vélelemként vélelmekként
essive-modal
inessive vélelemben vélelmekben
superessive vélelmen vélelmeken
adessive vélelemnél vélelmeknél
illative vélelembe vélelmekbe
sublative vélelemre vélelmekre
allative vélelemhez vélelmekhez
elative vélelemből vélelmekből
delative vélelemről vélelmekről
ablative vélelemtől vélelmektől
Possessive forms of vélelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vélelmem vélelmeim
2nd person sing. vélelmed vélelmeid
3rd person sing. vélelme vélelmei
1st person plural vélelmünk vélelmeink
2nd person plural vélelmetek vélelmeitek
3rd person plural vélelmük vélelmeik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.