visszavon

Hungarian

Etymology

vissza- (“back”) +‎ von (“to pull, to draw”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvisːɒvon]
  • Hyphenation: visz‧sza‧von

Verb

visszavon

  1. (transitive) to withdraw, to annul, to cancel, to revoke

Conjugation
conjugation of visszavon
Infinitive visszavonni
Past participle visszavont
Present participle visszavonó
Future participle visszavonandó
Adverbial participle visszavonva
Potential visszavonhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite visszavonok visszavonsz visszavon visszavonunk visszavontok visszavonnak
Definite visszavonom
én téged/titeket
visszavonlak		 visszavonod visszavonja visszavonjuk visszavonjátok visszavonják
Past Indefinite visszavontam visszavontál visszavont visszavontunk visszavontatok visszavontak
Definite visszavontam
én téged/titeket
visszavontalak		 visszavontad visszavonta visszavontuk visszavontátok visszavonták
Conditional mood Present Indefinite visszavonnék visszavonnál visszavonna visszavonnánk visszavonnátok visszavonnának
Definite visszavonnám
én téged/titeket
visszavonnálak		 visszavonnád visszavonná visszavonnánk visszavonnátok visszavonnák
Subjunctive mood Present Indefinite visszavonjak visszavonj
or
visszavonjál		 visszavonjon visszavonjunk visszavonjatok visszavonjanak
Definite visszavonjam
én téged/titeket
visszavonjalak		 visszavond
or
visszavonjad		 visszavonja visszavonjuk visszavonjátok visszavonják
Conjugated infinitive visszavonnom visszavonnod visszavonnia visszavonnunk visszavonnotok visszavonniuk

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.