csúnya
Hungarian
Etymology
Of uncertain origin. Perhaps borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin at the turn of the 9th and 10th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃuːɲɒ]
Audio (file) - Hyphenation: csú‧nya
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csúnya | csúnyák |
accusative | csúnyát | csúnyákat |
dative | csúnyának | csúnyáknak |
instrumental | csúnyával | csúnyákkal |
causal-final | csúnyáért | csúnyákért |
translative | csúnyává | csúnyákká |
terminative | csúnyáig | csúnyákig |
essive-formal | csúnyaként | csúnyákként |
essive-modal | csúnyául | — |
inessive | csúnyában | csúnyákban |
superessive | csúnyán | csúnyákon |
adessive | csúnyánál | csúnyáknál |
illative | csúnyába | csúnyákba |
sublative | csúnyára | csúnyákra |
allative | csúnyához | csúnyákhoz |
elative | csúnyából | csúnyákból |
delative | csúnyáról | csúnyákról |
ablative | csúnyától | csúnyáktól |
Antonyms
Derived terms
- csúnyácska
- csúnyán
- csúnyaság
- csúnyít
- csúnyul
(Expressions):
- csúnya, mint a bűn
- csúnya, mint a sötét éjszaka
- csúnya, mint az ördög
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.