csempészik
Hungarian
Alternative forms
Etymology
csempész (“smuggler”) + -ik (verb-forming suffix). First attested in 1843. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries, patterned after halász (“fisherman”) - halászik (“to fish”), vadász (“hunter”) - vadászik (“to hunt”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɛmpeːsik]
- Hyphenation: csem‧pé‧szik
Conjugation
conjugation of csempészik
Infinitive | csempészni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | csempészett | |||||||
Present participle | csempésző | |||||||
Future participle | csempészendő | |||||||
Adverbial participle | csempészve | |||||||
Potential | csempészhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | csempészek | csempészel | csempészik | csempészünk | csempésztek | csempésznek |
Definite | csempészem én téged/titeket csempészlek |
csempészed | csempészi | csempésszük | csempészitek | csempészik | ||
Past | Indefinite | csempésztem | csempésztél | csempészett | csempésztünk | csempésztetek | csempésztek | |
Definite | csempésztem én téged/titeket csempésztelek |
csempészted | csempészte | csempésztük | csempésztétek | csempészték | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | csempésznék | csempésznél | csempészne | csempésznénk | csempésznétek | csempésznének |
Definite | csempészném én téged/titeket csempésznélek |
csempésznéd | csempészné | csempésznénk | csempésznétek | csempésznék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | csempésszek | csempéssz or csempésszél |
csempésszen | csempésszünk | csempésszetek | csempésszenek |
Definite | csempésszem én téged/titeket csempésszelek |
csempészd or csempésszed |
csempéssze | csempésszük | csempésszétek | csempésszék | ||
Conjugated infinitive | csempésznem | csempészned | csempésznie | csempésznünk | csempésznetek | csempészniük |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.