foglalkozás

Hungarian

Etymology

From the foglalkoz- stem of foglalkozik + -ás.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfoɡlɒlkozaːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: fog‧lal‧ko‧zás

Noun

foglalkozás (plural foglalkozások)

  1. occupation (activity or task with which one occupies oneself)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative foglalkozás foglalkozások
accusative foglalkozást foglalkozásokat
dative foglalkozásnak foglalkozásoknak
instrumental foglalkozással foglalkozásokkal
causal-final foglalkozásért foglalkozásokért
translative foglalkozássá foglalkozásokká
terminative foglalkozásig foglalkozásokig
essive-formal foglalkozásként foglalkozásokként
essive-modal
inessive foglalkozásban foglalkozásokban
superessive foglalkozáson foglalkozásokon
adessive foglalkozásnál foglalkozásoknál
illative foglalkozásba foglalkozásokba
sublative foglalkozásra foglalkozásokra
allative foglalkozáshoz foglalkozásokhoz
elative foglalkozásból foglalkozásokból
delative foglalkozásról foglalkozásokról
ablative foglalkozástól foglalkozásoktól
Possessive forms of foglalkozás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. foglalkozásom foglalkozásaim
2nd person sing. foglalkozásod foglalkozásaid
3rd person sing. foglalkozása foglalkozásai
1st person plural foglalkozásunk foglalkozásaink
2nd person plural foglalkozásotok foglalkozásaitok
3rd person plural foglalkozásuk foglalkozásaik

Synonyms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.