szakma
Hungarian
Etymology
Back-formation from szakmány. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒkmɒ]
Audio (file) - Hyphenation: szak‧ma
Noun
szakma (plural szakmák)
- profession, occupation, trade, craft (an activity in which one has a professed expertise in a particular area; a job, especially one requiring a high level of skill or training)
- Synonyms: foglalkozás, hivatás, mesterség
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szakma | szakmák |
| accusative | szakmát | szakmákat |
| dative | szakmának | szakmáknak |
| instrumental | szakmával | szakmákkal |
| causal-final | szakmáért | szakmákért |
| translative | szakmává | szakmákká |
| terminative | szakmáig | szakmákig |
| essive-formal | szakmaként | szakmákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szakmában | szakmákban |
| superessive | szakmán | szakmákon |
| adessive | szakmánál | szakmáknál |
| illative | szakmába | szakmákba |
| sublative | szakmára | szakmákra |
| allative | szakmához | szakmákhoz |
| elative | szakmából | szakmákból |
| delative | szakmáról | szakmákról |
| ablative | szakmától | szakmáktól |
| Possessive forms of szakma | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szakmám | szakmáim |
| 2nd person sing. | szakmád | szakmáid |
| 3rd person sing. | szakmája | szakmái |
| 1st person plural | szakmánk | szakmáink |
| 2nd person plural | szakmátok | szakmáitok |
| 3rd person plural | szakmájuk | szakmáik |
Derived terms
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.