hiánytalan
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhiʲaːɲtɒlɒn]
- Hyphenation: hi‧ány‧ta‧lan
Adjective
hiánytalan (comparative hiánytalanabb, superlative leghiánytalanabb)
- complete, full, perfect, whole (nothing is missing)
- Synonyms: maradéktalan, csonkítatlan, teljes, egész
- Antonyms: hiányos, befejezetlen, csonka
- A dokumentáció hiánytalan. ― The documentation is complete.
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hiánytalan | hiánytalanok |
accusative | hiánytalant | hiánytalanokat |
dative | hiánytalannak | hiánytalanoknak |
instrumental | hiánytalannal | hiánytalanokkal |
causal-final | hiánytalanért | hiánytalanokért |
translative | hiánytalanná | hiánytalanokká |
terminative | hiánytalanig | hiánytalanokig |
essive-formal | hiánytalanként | hiánytalanokként |
essive-modal | hiánytalanul | — |
inessive | hiánytalanban | hiánytalanokban |
superessive | hiánytalanon | hiánytalanokon |
adessive | hiánytalannál | hiánytalanoknál |
illative | hiánytalanba | hiánytalanokba |
sublative | hiánytalanra | hiánytalanokra |
allative | hiánytalanhoz | hiánytalanokhoz |
elative | hiánytalanból | hiánytalanokból |
delative | hiánytalanról | hiánytalanokról |
ablative | hiánytalantól | hiánytalanoktól |
Derived terms
- hiánytalanság
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- hiánytalan in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.