szórakozik

Hungarian

Etymology

szór +‎ -akozik, a calque of German sich zerstreuen. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsoːrɒkozik]
  • Hyphenation: szó‧ra‧ko‧zik

Verb

szórakozik

  1. (intransitive) to have fun, enjoy oneself, have a good time
  2. (intransitive) to mess with someone (-val/-vel)

Usage notes

To avoid the sense of messing with someone, the adverb jól can be added.

Conjugation
conjugation of szórakozik
Infinitive szórakozni
Past participle szórakozott
Present participle szórakozó
Future participle -
Adverbial participle szórakozva
Potential szórakozhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szórakozom
or
szórakozok		 szórakozol szórakozik szórakozunk szórakoztok szórakoznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite szórakoztam szórakoztál szórakozott szórakoztunk szórakoztatok szórakoztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite szórakoznék szórakoznál szórakozna szórakoznánk szórakoznátok szórakoznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite szórakozzak szórakozz
or
szórakozzál		 szórakozzon szórakozzunk szórakozzatok szórakozzanak
Definite -
Conjugated infinitive szórakoznom szórakoznod szórakoznia szórakoznunk szórakoznotok szórakozniuk

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  2. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.