névelő
See also: nevelő
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈneːvɛløː]
Audio (file) - Hyphenation: név‧e‧lő
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | névelő | névelők |
| accusative | névelőt | névelőket |
| dative | névelőnek | névelőknek |
| instrumental | névelővel | névelőkkel |
| causal-final | névelőért | névelőkért |
| translative | névelővé | névelőkké |
| terminative | névelőig | névelőkig |
| essive-formal | névelőként | névelőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | névelőben | névelőkben |
| superessive | névelőn | névelőkön |
| adessive | névelőnél | névelőknél |
| illative | névelőbe | névelőkbe |
| sublative | névelőre | névelőkre |
| allative | névelőhöz | névelőkhöz |
| elative | névelőből | névelőkből |
| delative | névelőről | névelőkről |
| ablative | névelőtől | névelőktől |
| Possessive forms of névelő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | névelőm | névelőim |
| 2nd person sing. | névelőd | névelőid |
| 3rd person sing. | névelője | névelői |
| 1st person plural | névelőnk | névelőink |
| 2nd person plural | névelőtök | névelőitek |
| 3rd person plural | névelőjük | névelőik |
See also
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.