numera

From a conjugated form of Latin numero.

• IPA^(key): [ˈnumɛrɒ]
• Hyphenation: nu‧me‧ra

numera (plural numerák)

1. (slang) sexual intercourse
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

   • 2000, Hócipő, Vol. 2, p. 5:

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

   • 2000, Demokrata, Vol. 4, p. 110:

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

• numerakirály, numeravirtuóz (one with considerable sexual skills)

numera

1. third-person singular present indicative of numerare
2. second-person singular imperative of numerare

• murena, rumena

numerā

1. second-person singular present active imperative of numerō

• numera in Charles du Fresne du Cange’s Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition, 1883–1887)

• IPA^(key): [ˈnumɛra]

numera

1. genitive singular of numer
2. nominative dual of numer
3. accusative dual of numer

• IPA^(key): /nu.ˈmɛ.ɾa/
• Hyphenation: nu‧me‧ra
• Rhymes: -ɛra

numera

1. third-person singular (ele and ela, also used with você and others) present indicative of numerar
2. second-person singular (tu, sometimes used with você) affirmative imperative of numerar

numera

1. Third-person singular (él, ella, also used with usted^?) present indicative form of numerar.
2. Informal second-person singular (tú) affirmative imperative form of numerar.

numera (not comparable)

1. nowadays; in the present time or era

• än så länge
• hittills
• hädanefter